Pán-ökumenikus belterjeskedés

 

 

 

 

Tudod-e, jó csatlósom, hol téved Zsötem barátunk? -- kérdezte Wong A Bukott Szerzetes hű ébenbőrű harcostársát.

-- ?

-- Itt ni.

-- ??

-- Az élet szenvedés.

-- Kaphatnék még egy Cohibát?

-- Te élveteg disznó, még sokat kell tanulnod...

És ilyen kedélyesen csevegtek napestig...

Aszongya ez a Kiscsaj itten -- vette fel ismét a minapi fonalat a jó Zsötem Atya --, hogy ő azért lett wicca, mert szerinte ez a vallás (vallás? vicc a'! -- futott át Zsötem Atya elméjén a vitriolos és eredeti szóvicc) megadja neki mindazt a lelki támaszt, amit amúgy, Hamvas Bélánk deliriumos elképzelése szerinti alávaló, absztinens ateistaként nélkülöznie kellene, ugyanakkor az istenpárban hivés mentes azoktól az istenképektől, dogmáktól és más kötelezettségektől, amelyek a judaizmus vagy a kereszténység, netán az iszlám sajátjai.

A wiccában az isten nem gonosz, zsarnok vénember.

A wiccában az isten nem ultranaiv, bociszemű hippi.

A wiccában az isten nem megalomán, pedofil, analfabéta rablógyilkos.

A wiccában az isten ketten van, és ha a polgár dühében istenkáromlásra ragadtatja magát, akkor tán még választhat is, hogy pontosan hogyan is gondolta azt az "istenbasszameg"-et.

A wicca csupán annyit ír elő, hogy "ne árts".

Csakhogy -- vette ki szájából a pipaszárat Zsötem Atya, majd pillanatnyi hatásszünetet tartva a szárral, akár egy lángpallossal, az elkerekedett szemű, megszeppent Kiscsajra mutatott -- ez nem ilyen egyszerű.

Valami oka csak van annak, hogy a világon több milliárdan hisznek valamelyik valódi vallás tanaiban, és a legnagyobb jóindulattal is csak párszázezren tartják magukat a wicca követőjének. Ez az ok természetesen nyilvánvaló.

Az emberek többsége bölcs, és képes felelősen dönteni. Fel tudják ismerni, mi igaz és mi hamis.

Tudják, mi jó és mi rossz választás.

A wicca rossz választás.

Therefore: god exists.

---

Mi máma a legnagyobb és leggyümölcsözőbb befektetés? -- tette fel a fogas (vagy fogós?) kérdést Zsötem Atya.

Hát a LÉLEK! -- vágták rá uniszónóban és lelkesen a Krisztuspionyírok.

Ezzel a tőkével -- folytatta a gondolatot Zsötem Atya -- mindazt megvalósíthatod, amire valaha vágytál, feltéve, ha nem vágytál másra, mint szüntelen hallelújázásra és balalajkázásra.

Balalajkázásra?! -- furcsállotta a Kis Peti.

Ja, nem, hárfázásra -- helyesbített Zsötem Atya, miközben megrovóan nézett a Kis Petire.

Elkárhozol, bazmeg -- gondolta.