Mikor Wong Ji Csüng a világot járta, egyszer elvetődött a Nagy Szent Vazul Székesetyházba. Benn javában kántálták a liturgiát... Füstöltek a füstölők, jajgattak a szakállasok, csókolgatták egymás kezeit, ruháit, meg jönyveit, meg hajlongtak, meg vetették a kereszteket. Akkor Wong Ji Csüng megkérdezte  a legtekintélyesebb szakállat viselőt:
-- Ki vagy te, és mit csináltok itt?
-- Afenaszíj diakónus vagyok, és természetesen az üdvözülést keressük. De most ne zavarj, még csinálnom kell itten három metániát!
Kiment erre Wong Ji Csüng a székesegyház elé, leült a földre, és nekiállt a gyíkját reszelgetni. Egy idő után véget ért a liturgia, kijött a diakónus és rászólt Wong mesterre:
-- Te ronda sárga, kis eretnek, hát mit merészelsz itten csinálni?
-- Az élet értelmét keresem -- válaszolta.
-- Azt ugyan így meg nem találod!!! -- dörögte Afanaszíj diakónus.
-- Ahogy te sem az üdvözülést -- mondta erre egy félmosollyel Wong mester. Azzal felállt és faképnél hagyta.